A Welfare Experiences csapata az ESPAnet konferencián mutatta be új eredményeit
A Welfare Experiences kutatócsoport 2025. augusztus 27. és 29. között aktívan képviselte magát az ESPAnet konferencián Milánóban, ahol egy önálló, a jóléti tapasztalatokra fókuszáló streamet is szerveztek. A szekció célja az volt, hogy különböző országokból érkező kutatók megosszák egymással legfrissebb eredményeiket arról, hogyan élik meg az emberek a jóléti rendszerek működését a mindennapokban.
A magyar csapatot Győry Adrienn és Villányi Zsuzsanna képviselte, akik a projekt első szakaszának eredményeit mutatták be. Előadásuk középpontjában az állt, hogy miképp hatnak a 2010 óta zajló szociálpolitikai átalakítások a legkiszolgáltatottabb csoportokra, különösen a fogyatékkal élőkre és megváltozott munkaképességű emberekre.
Az eredmények hat fókuszcsoportos beszélgetésre épültek, amelyek rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi magyar jóléti rendszerben a juttatások igénylése gyakran bizonytalansággal, szorongással, frusztrációval és tehetetlenségérzéssel jár. A résztvevők beszámolói alapján mindez leginkább az információhiányból, a folyamat kiszámíthatatlanságából, valamint az ügyintézők sokszor távolságtartó hozzáállásából ered.
A beszélgetések alapján a támogatások igénylése gyakran kihívást jelent az érintettek számára. Ilyen például, amikor a fogyatékosságot kell „bizonyítani”. A résztvevők gyakran érezték magukat egy-egy igénylés alkalmával magányosnak és kiszolgáltatottnak, miközben az egész folyamat alatt erősnek és határozottnak kellett mutatkozniuk. Utóbbira azért volt szükség, hogy valóban odafigyeljenek rájuk és komolyan vegyék őket.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy a juttatások igénylőinek nem csupán a bürokratikus nehézségekkel kell megküzdeniük, hanem a velük szembeni negatív társadalmi attitűdökkel is. A közvélemény gyakran figyelmen kívül hagyja, milyen akadályokkal szembesülnek a mindennapokban és sokszor irigység vagy bizalmatlanság övezi őket.
Az magyar csapat előadásának egyik fontos következtetése, hogy a munkaalapú társadalom kiépítését célzó reformok és a jóléti kedvezményezettekről szóló lealacsonyító közbeszéd hatására a magyar jóléti rendszer fokozatosan elveszíti a szociális biztonsági háló funkcióját, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
